Lakásvásárlási illeték

Lakásvásárlás esetén főszabályként a vevőnek 2018-ban is vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amelynek mértéke a lakás forgalmi értékének 4 %-a.  A NAV nem köteles elfogadni  a  szerződésbe írt vételárat forgalmi értékként a 4 %-os illeték kiszabásának alapjául. 

Forgalmi érték csökkenése: Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.

Milyen egyéb illetékszabályok,  kedvezmények vonatkoznak a lakás vásárlására a 2018 januárban érvényes  jogi állapot szerint (a tájékoztatás nem teljes körű!) :  

Lakásvásárlás 3 éven belül:

Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon  terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete.

Ha tehát egy lakást eladunk 20 millió forintért és 3 éven belül egy másik lakást veszünk 30 millió forintért akkor az eladott és vásárolt lakás forgalmi értékének különbözete (10 millió forint) lesz az illeték kiszámításának alapja. Egy 30 milliós lakásnál normál esetben  4 %-al számolva 1,2 millió forint illetékfizetési kötelezettség terhelne bennünket, a 10 millió különbözet után azonban csak 400 ezer forint lesz a fizetési kötelezettségünk.   Ugyanez a kedvezmény illet meg bennünket akkor is, ha a „régi” lakásunkat a vásárlást követő 1 éven belül adjuk el.


Mentesség, kedvezmény

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

– a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

 

– a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;

– egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik,

– Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. (Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.)

A vagyonszerzés bejelentéséhez szükséges a NAV B400  nyomtavány kitöltése.


Hasonló cikkek