Nincsenek termékek a kosárban.
A CSOK vonatkozásában fényévnyi kockázati különbség van az éppen épülő, vagy a már elkészült új lakás vásárlására között. Az igénylőtől ugyanis szinte függetlenek azok a körülmények, amelyek épülő lakás esetén a támogatási szerződés felmondásához, és az addig már esetleg folyósított összeg visszafizetéséhez vezethetnek.
37 § (1) Új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.
(2) a kedvezmény a kérelem benyújtásakor az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.
(3) Ha az igénylő az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően az (1) bekezdés szerinti új lakás vásárlásához a családi otthonteremtési kedvezményére már nem tarthat igényt. (Korm. rend. 37 §)
De van más gond is:
- § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
(3) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta.
A hitelintézet új lakás építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdés szerinti számlabemutatással ellenőrzi
Mindezt még tetézi, hogy:
44 § (2) Új lakás építése esetén a támogatott személy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
(Számlát pedig a megtörtént teljesítésről lehet csak kiállítani.)
Független tőled az épület műszaki készültségének megvalósulása több oknál fogva:
a./Egyrészt társasházaknál az egész építkezést nem te finanszírozod, az építkezés előre haladása tehát nemcsak tőled függ.
b./ Ha rossz a szerződésed előfordulhat, hogy többet fizettetnek veled, mint amit a készültségi fok indokolna, ezért a bemutatott számláiddal gond lehet.
Ráadásul a hitelintézetek között is eltérés lehet a műszaki készültség mértékét megítélésében.
Független tőled a támogatási szerződésben meghatározott építési befejezési határidő betartása, ( A építkezést a megkezdésétől számított max. 5 éven belül, használatba vételi engedéllyel igazoltan, be kell fejezni.)
Kis túlzással létérdeked tehát, hogy az építkezés ne csússzon! Imádkozhatsz, hogy az eladód ne vesszen össze a kivitelezővel, a kivitelező mindig időben megkapja a pénzét, ebből a pénzből meg tudja venni az egyre dráguló építőanyagot, ne hagyják ott a munkásai a jó kis németországi fizetések miatt, a hatóság ne állítsa le az építkezést stb.stb.
Független tőled az – mert a kivitelezőtől függ -, hogy a lakás a “lakhatási igények kielégítésére” alkalma-e?
Korm. rend. 47 § (5). bek.
(Itt csak utalnék arra, hogy a szükséges alapterület lemérésének módja is eredményezheti azt, hogy nem éred el a szükséges m2 alapterületet.Lásd: Segítség műszaki átadás-átvételhez című oldalunkat, illetve a Lakást venni ésszel útmutatót.)
Független tőled, hogy az építkezés megfelelt-e a kiadott építési engedélyben foglaltaknak, egyéb hatósági előírásoknak, jogszabályi követelmények teljesítésének. Ha az építkezés befejezésekor a ház mégsem kapja meg a használatba vételi engedélyt, vagy azzal jogilag egyenértékű hatósági bizonyítványt, – amelyek jelentőségét általában agyonhallgatják, de a te érdekedben a “Lakást venni ésszel! Lakásvásárlási útmutatóban” erről részletesen írok – nos, akkor komoly problémáid keletkezhetnek, mert a hitelintézet a támogatási szerződést felmondja. A használatba vételi engedély kiadásának elhúzódása eredményezheti azt is, hogy az építkezés túllép a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidőn.
A támogatási szerződés felmondása azt jelenti, hogy az addig folyósított pénzt vissza kell fizetned. További következményként ez azt is jelentheti, hogy a lakás vételárát nem tudod kifizetni, ezért nem lesz lakásod, viszont az addig kifizetett összegeid vonatkozásában – miután CSOK-ot csak akkor kapsz, ha a saját erődet kimerítetted – lesz egy elszámolási meccsed az eladóval, és egy másik meccsed az esetleg CSOk-on kívül folyósított banki összeg visszafizetésével kapcsolatban a hitelintézet felé.
Mindezzel szemben elkészült új lakás vásárlása esetén az állam (és a folyósítás) kockázata nagyságrendekkel kisebb, ezért az igénylési feltételeknek történő megfelelés mellett:
– elég a megkötésértől számított 120 napon belül az adás-vételi szerződés, a telekárat és a lakásárat külön is tartalmazó, nevedre kiállított számla vagy számlák, és a használatba vételi engedély bemutatása, ami után a CSOK folyósítása egyösszegben megtörténhet.
Magyarul: Nem teszed magad függővé az építés kockázataitól, a műszaki készültség megállapításától stb. te sem.
A nem teljeskörű ismertetés forrása: 16/2016 (II.10.) Korm. rendelet
Jó hír, hogy kialakítható olyan szerződéses konstrukció, amely már az építés alatt “leköti” a lakást, de fizetni az új lakás vásárlására vonatkozó CSOK szabályok szerint lehet. (Az oldalon található “Alkudj” szolgáltatásunk többek között ilyesmire is szól.)
